Írás

Mindig úgy gondoltam, hogy nekem nem megy a nagyobb terjedelmű írás. Mindig megragadtam a novella szintjén: nem tudtam részletezni, bő lére ereszteni a dolgokat (bezzeg élőszóban!), és úgy hittem, sosem írhatok hosszabb terjedelműt (és itt most nem a beadandó dolgozatokról beszélek – az megy rendesen :D). Most azonban valami csoda történt velem, mintha gépíró-tündérpor került volna a szememre és az ujjaimra, mert tegnapelőtt este elkezdtem írni, és tegnap estére 14 oldal pöttyent ki a kezeim alól. Ráadásul úgy, hogy nem csak írtam, hanem tanultam, aludtam, ettem, olvastam. Ez nálam nagyon nagy szó! Mit ki nem hoz belőlem életem második számú Hobbit fanfic-e :D Annyira élvezem, hogy minden szó leütésénél fülig ér a szám, folyamatosan nevetnem kell. Alig várom, hogy végre letudjam az utolsó vizsgámat jövő kedden. Át akarom ültetni ezt a nagy lendületet komolyabb, nagyobb volumenű dolgokba is =) Jelenleg forrongok – és ez olyan jó!